• remetekapolna-nagycenk

Nagycenki Remetekápolna

A nagycenki Széchenyi-kastély főbejáratával szemben induló kettős hársfasor melletti parkban egy különös kis kápolnát találunk. Igaz, nem ez volt az eredeti helye, a cenki remete idejében a hársfa-allé végén, a Kiserdőben állt. 

A remetelakot, majd később a remetekápolnát Barkóczy Zsuzsanna grófnő, Széchényi Antal felesége építtette, mint ahogyan a házaspárnak köszönhető az 1750-es évek közepén telepített, ma védettséget élvező hársfasor is, így a barokk remetekápolna is Széchényi-örökség.

Széchényi Antal gróf (1714–1767) 1740-ben költözött feleségével, gróf Barkóczy Zsuzsannával Kiscenkre, ahol egy korábbi majorházat alakítva át építették meg a ma is látható Széchenyi-kastélyt.

A grófné a kastély körüli barokk franciakerthez szervesen kapcsolódó allé Fertőboz felé eső végén, a Kiserdőben – a korabeli főúri ízlésvilágnak megfelelően – egy remetelakot, majd később egy remetekápolnát is építtetett.

Ebben az időben itt élt a „cenki” remete, aki őrizte és gondozta a kápolnát, harangozott délben. A cenki remeték Remete Szent Pál regulája szerint, laikus testvérként, úgynevezett fráterként, magányosan éltek itt. A győri egyházmegye feljegyzései szerint az első remete, Astion Liebig fráter 1773-től teljesített szolgálatot.

1782-ben azonban II. József feloszlatta a remeteség intézményét, így a cenki remete helyett a 18.–19. század fordulójától a remetelakban már az uradalom szolgálatában álló személy lakott. A kápolna ekkor üresen állt, a hajdani remetelak pedig később vadászház lett. A kápolnát 1870 táján kezdték ismét szakrális célokra használni, a keresztjáró héten (áldozócsütörtök előtti három napon) szentmisét tartottak itt, de még a század végén is látogatott imahely volt.

remetekapolna-nagycenk

 A nagycenki Szoborpark, balra pedig a Hársfasor fái. A Széchenyi-kastély és a Hársfasor is része a 2001-ben Világörökségi rangot kapott Fertő-tájnak. A kastélypark is és a hársfaallé is hazánk történeti kertjei közé tartozik és természetvédelmi terület. A Fertő-tó felé elnyúló, 20 méter széles és 2600 méter hosszú Hársfasort Széchenyi Béla és fiatalon elhunyt felesége, Erdődy Hanna díszes vörösgránit szarkofágja zárja le.

remetekapolna-nagycenk
remetekapolna-nagycenk

A kápolnát 1902-ben bontották el, azonban néhány eleme megmaradt. Az oltárt díszítő szenvedő Krisztus fából készült, életnagyságú szobrát 1903-ban a cenki templomba vitték, jelenleg is ott látható a jobb oldali mellékoltár mellett. És áll még az egykori vadászház is.

A kápolnát 2020-ban korabeli tervek és fotók alapján rekonstuálták és a Széchenyi-kastély közelébe, a hársfasor elejére állították fel. A homlokzaton lévő kettőskeresztet és a bejárati vasrácsot beépítették az újra rekonstruált épületbe. Az egykori imahely kőlépcsőjét pedig megőrizték a Remetekápolna eredeti helyén, a hársfasor végében.

remetekapolna-nagycenk