• sarrod

Sarród

Sarród település a Fertő tó és a Hanság között fekszik a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén. A Fertő itt egykor a kertek aljáig ért, ma viszont már több kilométer távolságra húzódik a falutól.

Az őskor óta lakott Sarród a Fertő- Neusiedlersee Világörökségi Kultúrtáj egyik szép települése. A kultúrtáj Magyarország és Ausztria közös világörökségi helyszíne, amely 2001-ben került a Világörökség Jegyzékbe. A Fertő-tó a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, emellett pedig Európa legnagyobb sósvizű tava.

Sarród mindössze 2 km távolságra van Fertődtől, 30 km-re Soprontól, az osztrák határ pedig egy kőhajításnyira húzódik. Sarród ma három településrészből áll: Sarródból, Fertőújlakból (régi nevén Mekszikópuszta) és Nyárligetből, amely az egykori Esterházy hercegség majorjaiból, Lászlómajorból és Nyárasmajorból olvadt össze.

Sarród nevét leginkább a Kócsagvár kapcsán ismerhetjük, itt a nemzeti park igazgatósági központja, a település környékén pedig számos a látnivaló. Sarródon át vezet az út, ha a mekszikópusztai Borsodi kilátóból a szikes tavakat, madarakat szeretnénk látni, vagy a Sziki őszirózsa tanösvényhez, vagy a nemzeti park bemutatómajorságába, Lászlómajorba tartunk.

Sarród település neve a sár szóból, de lehet, hogy a nád aratásához használt sarló szóból eredhet. A falu életét minden időben a Fertő határozta meg. A visszahúzódó tó medrét korán művelés alá vették a helyiek, de olyan ősi foglalkozások, mint a halászat, és a gyékényfonás még a 20. században is jelen voltak.

Sarród első említése egy 1313-as oklevélben fordul elő először, mocsaras környéke okán egykor valószínűleg végvár állhatott itt. A sarródi fertői-rév egészen a tó visszahúzódásáig fontos szerepet játszott, a Sarród és Pomogy közötti töltésen pedig szárazvám működött.

A kenyeret évszázadokon át a halászat adta a falu lakóinak. 1368-ban a sarródiak a halászati jogért már bért fizettek, 1570-ből pedig 4 halászcsárdáról is tudunk. A halat békeidőben a közeli piacokra és Bécsbe vitték, háborúban pedig katonai alakulatoknak szállították.

Mivel a falu határában kevés volt a termőföld, a helyiek közül sokan nádaratással és kereskedéssel foglalkoztak. A Hanság nedves rétjei rendkívül nagy mennyiségű, jó minőségű savanyú szénát adtak, mely eljutott Győrbe, Kőszegre és Bécsújhelyre is.

Trianonnal azonban alapjaiban változott meg a falu helyzete, Ausztriához került a szomszédos Pomogy (ma Pamhagen), melyet érintett a szénakereskedők útvonala. Az 1930-as években beindult a határon és a Fertő tavon át zajló nagybani csempészet, cukorral, állattal, gabonával és ez a kemény határőrizet mellett is virágzó üzlet lett.

A sarródiak ősidők óta foglalkoztak gyékényfonással, sokan űzték ezt az ipart a faluban, és egy időben már csak rendelésre készítették a gyékényből fonott szatyrot. A nyersanyagot könnyűszerrel be tudták szerezni, hiszen a falu határában megtalálták a kákaerdőket, ahonnét a levágott kákát hazaszállították, így egész évben tudtak kosarat fonni. Gyékényből lábtörlőt, padlógyékényt és szatyrot készítettek. Az 1930-as években híres volt a falu dohánya is, a dohánytermesztést az akkoriban virágzó csempészet miatt szüntették be.

Látnivalók Sarródon

A Tájházat a Szeder utcában találjuk, mely egykor egy helyi család lakóháza volt. Fehérre meszelt hosszú, keskeny, tornácos ház, mely hagyományőrző programoknak és kiállításnak ad helyet.

A település szélén, Mekszikópuszta irányában találjuk a Kócsagvárat, a nemzeti park központját. Az épület különleges, organikus építészeti stílusban tervezett látogatóközpont, ahol információkat is kaphatunk a nemzeti park programjairól.

Sarród központjában áll a Szent István vértanú, egyhajós, középtornyos klasszicista homlokzatú barokk templom.

Nemzeti parki helyek, látnivalók