Látnivalók Burgenlandban

Kismarton (Eisenstadt) – Burgenland fővárosa

Kismarton (Eisenstadt) Burgenland tartományi székhelye, Ausztria legkeletibb, alig 16 ezer lakosával egyben legkisebb tartományi fővárosa.

Soprontól 22 km-re, északi irányban szomszéd, a Fertő tó közelében, a Lajta-hegység déli lábánál a Vulka völgyében fekszik.

Történelmi és kulturális öröksége gazdag, köszönhető ez jobbára az Esterházy-családnak. Méretei okán nagyjából fél nap elegendő a város felfedezéséhez, de ha mindent akarunk látni, azért több időt szánjunk rá.

A jórészt műemlékvédelem alatt álló történelmi belváros Kismarton szíve, központja maga az Esterházy-kastély és ennek parkja. Ez Kismarton legfőbb látnivalója, de a Joseph Haydnhoz (aki a hercegi család alkalmazásában évtizedeket töltött el) kapcsolódó emlékhelyeket is érdemes felkeresni. A kastély ma az Esterházy Magánalapítvány tulajdonában számos rangos zenei és kulturális rendezvény helyszíne.

A történelem és a kultúra mellett a tartományi központ ma egy fejlődő modern város, ahol számos kávéház, étterem, üzlet és szórakozóhely van.

Parkolási információk

Látnivalók Kismartonban – Cikkeink

Történelmi háttér:

Kismarton a 12. században az óbudai káptalan birtoka volt, tőlük vásárolta meg III. Béla király. 1373-ban Nagy Lajostól mezővárosi, 1388-ban Luxemburgi Zsigmondtól vásártartási jogot kapott. Ekkoriban a Kanizsai család birtoka, ők emelték a későgótikus, négy saroktornyos vizivárat, az Esterházy-kastély elődjét. 1463-ban III. Frigyes császár azzal a feltétellel adta vissza a Szent Koronát Hunyadi Mátyásnak, ha ő zálogba ad több nyugat-magyarországi uradalmat, közöttük Kismartont is. Jó szőlőtermő helyként városfejlődésének alapja a borkereskedelem volt.

1622-ben Kismarton várát a Fraknói uradalommal együtt Esterházy Miklós kapta meg, ezután több mint 300 évig a család birtoka volt a kastély, de maga Kismarton a város nem, amely 1648-ban 16 000 arany és 3000 mérő bor ellenében szabad királyi város rangot kapott. 1671-ben az Alsóhegyen zsidó telep létesült, amely önálló községet alkotott.

1761-ben lett Joseph Haydn az Esterházyak udvari zenekarának „mindenese”. Ideérkezése Kismartont az európai zenekultúra egyik központjává tette.

A város I. és II. Miklós hercegek alatt élte virágkorát. 1809-ben francia seregek szállták meg Kismartont, s virágzásnak 1813-ban lett vége, amikor a hercegi udvar súlyos adósságai miatt takarékossági intézkedésekre kényszerült. A híres énekkart feloszlatták és a fényes hercegi udvartartást is feladták.

1853-ban a város szélén felépült a kadétiskola. 1876-ban a magyar alkotmányreform során Kismarton elveszítette szabad királyi városi státuszát és Sopron vármegye része lett.

1897. december 18-án megépült a vasúti összeköttetés Sopron és Pozsony irányában.

A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásának székhelye volt. 1921-től Ausztria része, 1925. október 19-től pedig Burgenland tartomány székhelye.