Nagycenki Hűségkút

Nagycenken az országfát ábrázoló térplasztika az 1921-es népszavazásnak állít emléket. A nagycenki polgárok 99,5 százaléka szavazott Magyarország mellett, ilyen egyértelmű kiállás egyetlen településen, még Sopronban sem született.  

Az első világháborút lezáró békeszerződés Sopront és nyolc környékbeli települést, többek között Nagycenket is Ausztriához csatolta. Ennek nyomán fegyveres konfliktusok törtek ki, a felkelők megtámadták az átvételre érkező osztrák csendőr csapatokat. Az ütközetek a Velencei tárgyalásokhoz vezettek. A konferencián a Bethlen István miniszterelnök és Bánffy Miklós külügyminiszter vezette magyar delegáció elérte, hogy Sopronban és a város vonzáskörzetében fekvő nyolc faluban – Ágfalván, Nagycenken, Kópházán, Sopronbánfalván, Balfon, Fertőrákoson, Harkán és Fertőbozon – népszavazáson döntsenek a hovatartozás kérdéséről.

A voksolás hazánk számára csodás győzelemmel – valójában az egyetlen tartós revíziós sikerrel – zárult, a települések lakói Magyarország fennhatóságát választották.

A nagycenki Hűségkutat ennek az eseménynek az emlékére állították 2002-ben. Az országfa tetején a magyar címert láthatjuk, melyet turul tart a csőrében.

A kúton ez a felirat olvasható: „A nemzethez és a hazához való hűségről 1026 igen – 5 nem arányban tettek tanúságot a nagycenki polgárok.”