• loverek-sopron-villa-sor

Sopron legszebb városrésze: a Lőverek

Ha valódi, hamisítatlan soproni hangulatot keresünk, a Lőverekben tegyünk egy sétát. A Lőverek Sopron legszebb része, a város magjától délre eső erdős, szelíd dombvidék, melyet a 19. század közepe táján kezdtek beépíteni a soproniak.

A lankás domboldalon kialakított mai kertek különben évszázadok óta szerves részét képezték Sopronnak. A területről már az 1225. évi határjárás említést tesz, mint a „nyilazók földjéről”. Így aztán elképzelhető, hogy a városnak ez a gyönyörű része a IV. Béla idejében betelepített és itt élő királyi íjászok okán kapta a nevét. Míg korábban vadászterület volt, idővel pompás gyümölcsöskertek kezdték meghatározni a hegyoldal arculatát, amely a 19. század közepére a városlakók hűsülését szolgáló kellemes, erdős terület lett.

A Lővernek ma is két része van: a belvároshoz közelebb eső, kisvárosias Alsó-Lővereket a Sörház-domb (Bräuriegel) erdősávja választja el Felső-Lőverektől. (Itt találjuk a Sörházdombi kilátót.)

 Alsó Lőver, Mikoviny utca.

Az Alsó-Lőverek utcái szabályos, hálós rendszerben sorjáznak, rajtuk jobbára magasföldszintes villák állnak, találunk még olyant, amely a 19. század végén épült. Ezen a részen állnak az egyetemi campus épületei a 100 éves botanikus kertben, és itt nyújtózik az ország egyik első közparkja, az Erzsébet-kert is. A Felső-Lőverek fő közlekedési tengelye a Lőver körút, melynek mentén számos ismert szálloda áll, és itt van az új Lőver Uszoda impozáns épülete is.

loverek-sopron-villa-sor

 A Villa soron a 19-20. század fordulóján épült, jellegzetes egy vagy kétszintes, alpesi stílusú villákat láthatunk. Szigorú építészeti előírások alapján építették ezeket, amit akkoriban a “Lőverbizottság” felügyelt. 

Mi a lőver?

Hogy megértsük, milyen is ez a soproniak szívéhez oly’ közelálló városrész, álljanak itt Becht Rezső helytörténész gondolatai 1942-ből.

A lőver körülbelül a fele úton van a falusi gyümölcsöskertek és a finom úrikertek között, Ahhoz, hogy lőver legyen, hegyek kellenek, nem nagyon magas hegyek, de mégis akkorák, hogy a kert kapaszkodhasson és el lehessen belőle látni messze, lehetőleg a Fertő kék csíkjáig. A közönséges gyümölcsfákon kívül még néhány szelídgesztenyefának is kell benne lenni és a fenyők alatt erdei ciklámeneknek. Ha ehhez még hozzáteszünk két sor ribiszkebokrot, buxust, sok virágot, vadvirágos magas füvet, bogárzümmögést, gyönyörtől részeg madárdalt, a ház körül fenyőtestőröket, akkor körülbelül együtt van az a zöldfényű, arany napfénykarikákkal telehintett, gyümölcsillatú polgári paradicsom, amit lővernek nevezünk.” 

loverek-sopron-villa-sor

 A lőverépület jellegzetes tartozéka a főhomlokzatot uraló, mívesen kidolgozott, fából ácsolt veranda, amely a városra néz.  

loverek-sopron-villa-sor

Ami a Lőverek fejlődéstörténetét illeti: kezdetben csak sétálgattak itt a soproniak, azután kertjük lett, rajta kicsi szerszámos kamra, később pedig hétvégi házat építettek rá, majd egy nyári lakot, végül egy lakóházat.

A két világháború közötti idő volt a legfényesebb, legizgalmasabb, leglendületesebb korszak, a fénykora a Lővereknek. Ekkor indult be a turizmus, jöttek külföldről, Budapestről és az ország más tájairól. Ebben az időben épültek a szállodák, panziók, kiskocsmák és vendéglők, a nagyobb uszoda és a teniszpályák.

loverek-kincsei-tanosveny-sopron

Érdemes egy sétát tenni a nemrégiben kialakított Lőverek kincsei tanösvényen, amely egy könnyű sétaút. (2,5 km, 11 tábla, tömörített, murvás út). A sétaút az egykori Lőver Hotel buszfordulótól a Prinz pihenőig tart. Ez valójában egy helytörténeti tanösvény, mely a Lőverek izgalmas történetét, fő látnivalóit, érdekességeit mutatja be információs táblák segítségével. A séta során fény derül arra, hogy honnan ered a Lőverek szó, a tábla képeiről pedig a Lőverek századfordulós életének élénk mindennapjai mutatkoznak meg.

Ha a Lőverekben sétálunk, feltétlenül menjünk el a Villa sor végén álló kápolnához, melyet a Tűztorony közeléből “hoztak” fel ide:

nepomuki-szent-janos-kapolna-sopron

Nepomuki Szent János-kápolna