Bella Lajos emlékmű

A soproni parkerdő 483 méter magas hegygerincén álló VÁRHELY fából és földből épített Hallstadt kori sáncvára az egyik legfontosabb lelőhelye a megmaradt keleti Hallstadt kultúrának. Az itteni ásatásokat és feltárásokat 1887-ben Bella Lajos kezdte el.

“Valahol egy kutat ásnak, Bella ered kutatásnak” írta róla 1958-ban a megyei napilap, a Kisalföld.

Bella Lajos (1850-1937) több mint három évtizeden át volt a soproni reáliskola, a mai Széchenyi gimnázium földrajz-történelem szakos tanára. Ő hozta létre a Soproni Régészeti Társulatot, a Károly magaslattól, a balfi fürdőn át Kismartonig, számos helyen végzett ásatásokat.

Nyugdíjazása után Budapestre költözött és még 12 évig dolgozott a Nemzeti Múzeum régiségtárában.

A magyarországi barlangkutatások elindítójaként tartják számon, 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett.

A soproni Várhelyen több ásatás is zajlott 1932-ig, a földvárban és a mellette elterülő halomsírokban található temetkezési helyeken. Bella Lajos kutatásainak köszönhetően kerültek elő az úgynevezett alakos urnák, melyek Európa szerte híressé tették a Várhelyet. 

Bella Lajos emlékének adózva 1957-ben állították a terméskőből rakott csonka gúlát a soproni múzeum munkatársai a Várhelyen. Az emlékmű tetején látható öntöttvas urna 300 kg súlyú, az eredeti őskori pontos mása. A Soproni Vasöntödében készítették egy 1890-ben előkerült darab alapján. Az emlékmű körüli köveket a Tölgyesmocsár fölötti kőfejtőből hozták. Az urna aljában egy 80 cm mélyre alapozott, másfél méter hosszú vascső áll, e köré falazták a köveket.

Az emlékművet 2001-ben újították fel.

Merre találom?

A Bella Lajos emlékmű gyalogosan megközelíthető a Ciklámen tanösvényen, Sopronbánfalva felől, vagy a Hétbükkfa irányából.

Autóval a Récényi útról nyíló Várhelyi út sorompójánál parkolhatunk le, onnan nagyjából 20 perces sétával a halomsírok között vezető erdei úton jutunk el az emlékműig, ahol egy szépen kiépített pihenőhely is található.

Kapcsolódó tartalom:

  Ciklámen tanösvény