Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Fertő-Hanság Nemzeti Park területe több mint 23 ezer hektár, magva pedig a legnyugatibb eurázsiai sztyepptó, a Fertő. A Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig, tölgyesekig terjed a területe.

Az ausztriai nemzeti parkkal együtt 1991 óta Nemzetközi Természetvédelmi Unió által elismert és védelmi zónák szerint kezelt terület. A vizes élőhelyekről szóló Ramsari- egyezmény egyik kiemelt objektuma, UNESCO Bioszféra Rezervátum, az osztrák nemzeti parkkal együtt 2001 óta pedig része a Fertő-Neusiedlersee világörökségi kultúrtájnak.

A világörökségi helyszínekről ebben a cikkünkben olvashat.

A nemzeti parkhoz tartozik a Fertő-tó, a körülötte húzódó széles nádas, a part mentén található szikes rétek, mocsár- és láprétek, illetve a Fertőmelléki-dombsor egy része. Ettől nyugatra a Hanság-medencéje, a Hanságtól délre található Tóköz, amely a Barbacsi-tavat és környékét, illetve a Fehértó környéki területeket foglalja magában, valamint a Répce-menti terület Győr-Moson-Sopron és Vas megye határában, ahol a rendkívűl népszerű csáfordjánosfai „tőzikés” erdő is található.

Három zónája van: a természeti, azaz az érintetlen, fokozottan védett területek, ahol csak minimális emberi tevékenység folyhat. A megőrző zónában továbbra is zajlik hagyományos, természetkímélő gazdálkodás, legeltetés, kaszálás, nádaratás. Az úgynevezett ütköző zónába a part menti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl turisztikai szempontból jelentős területei tartoznak, itt a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb.

A Fertő tó magyar oldalának jelentős része nádas mocsár. A tavon és a tó nádas mocsarában, a Fertőzug szikes tavain, valamint a környező vizenyős mocsár- és lápréteken vízi gerinctelenek, halak, kétéltűek, madarak páratlan fajgazdagsága figyelhető meg, Közép-Európa egyik legjelentősebb vízimadár-élőhelye.

Területén több bemutatóhely és számos tanösvény található. Igazgatósági központja Sarród településen a Kócsagvár.